Egyszer, valamikor
Amikor a szerelmem eljön hozzám
Még ha nem most, még akkor is, ha valaki másra nézel
Nem tudtalak kitörölni téged
A vágyakozás hullott, mint a hópelyhek
Minden éjjel egy fájdalmas szerelem végével álmodtam
Milyen szép lenne, ha te lettél volna a szerelmem
Ha csak jöttél volna a karjaimba sírni
De a szerelmem annyira fájdalmas, hogy olyan lesz, mint a hab és eltűnik.
Ha csak én lennék az egyetlen,aki felé fordulsz
Ha csak én lennék az egyetlen, aki meg tud téged mosolyogtatni
A szomorúság eltűnne az elmúlt pillanatokon keresztül
Egyszer, messze
Amikor nem leszel többé a szerelmem
Még ha egy boldog vagyok, aki el sem tudja képzelni ezt
Bárcsak kitörölhetnélek téged, és csak eldobhatnálak
Miért szeretném folytatni ezt a fájdalmas szerelmet?
Ha csak én lennék az egyetlen,aki felé fordulsz
Ha csak én lennék az egyetlen, aki meg tud téged mosolyogtatni
A szomorúság eltűnne az elmúlt pillanatokon keresztül
Álljunk meg most, felejtsük el
Felejtsünk el mindent, a szerelmet, az emlékeket, mindent
Minden alkalmat, amit veled töltöttem
Mert olyan bolond vagy
Mert én olyan bolond vagyok
Csak nézek rád és te csak rám nézel
Mikor fognak ezek a végtelen könnyek megállni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése